előző lap

Új hulladékgazdálkodási előírások léptek életbe Romániában 2019. január elsejétől: egy 2016-ban elfogadott kormányrendelet értelmében idéntől mindenki számára kötelezővé válik a szelektív szemétgyűjtés, így hivatalok számára is. Noha a törvény egyelőre nehezen alkalmazható, az önkormányzatot konkrét intézkedések meghozatalára kényszeríti.

 

Szelektív gyűjtés hiányában sokba kerülhet a szemétszállítás

Nyolc évvel ezelőtt, 2011-ben született meg a szelektív hulladékgyűjtést szabályozó 2011/211-es számú törvény. Amint arról már a közéleti médiában sok tinta folyt, a jogszabállyal az akkori bukaresti kormány az egyre égetőbb uniós elvárásokra kívánt válaszolni, amelyek előírták, hogy 2012-ig országszerte be kell zárni a hagyományos szemétlerakókat. A rendelkezésnek gyökeres változást kellett volna eredményeznie a hazai hulladékgazdálkodásban is, hiszen a régi szemétlerakók bezárása után az újak is épp úgy megtelnek, ha a háztartási szemét nagyobb részét nem hasznosítják. Márpedig ez szelektív hulladékgyűjtés nélkül megvalósíthatatlan. Hogy ezt mennyire sikerült gyakorlatba ültetni, a jelenlegi statisztikák jól mutatják: a törvény megjelenése után hét évvel az ország továbbra is az utolsó helyet foglalja el az Európai Unió tagországai között az újrahasznosított szemétmennyiség terén, amely a 30 százalékos uniós átlagnak az egyhatoda, azaz mindössze öt százalék. A helyzet kezelésére a kormány a 2016/68-as számú rendeletével előírta, hogy ettől az évtől valamennyi önkormányzat számára kötelező a szelektív hulladékgyűjtés. . Az új rendszerre való felkészülés jegyében 2017. és 2018. január elsejétől jelentősen megemelkedtek a szemétszállító vállalatok díjai a szemétlerakóknak átadott szemétmennyiség függvényében, a legtöbb vállalat ezt a többletkiadást a családok vagy az önkormányzatok számlájára hárította. Csíkmadarason a szemétadó jó ideje nem drágult, a szolgáltatás viszont igen, a többletet saját költségvetéséből fedezi az önkormányzat. A jelenlegi törvényi előírások szerint mindenki annyit fizet, amennyit szemetel, ám ennek gyakorlatba ültetése egyelőre várat magára.

Változtatni kell a hozzáálláson

„Mindennek lehetett nevezni az eddigi szemétszállítást a településen, csak éppen hulladékgazdálkodásnak nem. Tabutéma ez a községben, mindenki ódzkodik tőle” – fogalmazott Bíró László polgármester. Elmondása szerint a szelektív gyűjtéshez való hozzáállást jól tükrözi, hogy  az önkormányzat kénytelen volt felszámolni a korábbi szelektív szigeteket, mert sokan nem rendeltetésének megfelelően használták azokat.

„A helyzet rendezése elsősorban nem pénz kérdése. Inkább arról szól, a lakosság mentalitását hogyan tudjuk olyan irányba terelni, hogy valódi hulladékgazdálkodás jöjjön létre nálunk.” Az elöljáró úgy látja, az is fontos kérdés, hogyan tudunk úgy élni, hogy ne termeljünk felesleget. „Van-e az a jó szándék, hozzáállás az emberek részéről, hogy közösen tanuljuk meg, nézzük meg, hogyan tudunk a hulladékkal gazdálkodni? Nem titok, szeretnénk hangsúlyt fektetni a jövőben a turizmus fejlesztésre. Ha vendégeket fogadunk, akkor egyértelmű, hogy a vendéggel járó felesleg kezelése is hangsúlyos kérdéssé válik” – nyomatékosított a községvezető.

Az első konkrét intézkedések

Mint kiderült, körvonalazódnak az első konkrét lépések is ebben a témában. Az elképzelések szerint a mostanig befizetett szemétdíj átalakul köztisztasági illetékké. Szemétszállításra pedig minden háztartás egyéni szerződést köt a szolgáltatóval, több környékbeli településhez hasonlóan. „Ez jövőtől lépne érvénybe, az idén kell előkészíteni. A köztisztasági illetékből befolyt összegből egy alapot hoznánk létre, melyből a közterek, közutak karbantartásának, tisztításának költségeit fedeznénk, illetve azok hótalanítását végeznénk el a téli időszakban.”

 

Szólj hozzá!