előző lap

Egyes állítások szerint a csíkmadarasi polgármester irodájában is találkoztak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom azon tagjai, akik ellen bírósági eljárás zajlik terrorvád miatt. A Marosvásárhelyi Rádió kész tényként kezelte az ügyben legutóbb megtartott tárgyaláson elhangzottakat, „Értsünk szót” című adásában cinkossággal vádolva Bíró László polgármestert olyan körülmények között, hogy meg sem szólaltatták az érintettet.

 

Beke István (jobbra) a Bukaresti Táblabíróságról barátja, Tóth Bálint HVIM-szóvivő társaságában. Fotó: Sipos Zoltán

A történet még 2015. decemberében kezdődött, amikor is Szőcs Zoltán és Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi, illetve kézdivásárhelyi szervezetének vezetőjét letartoztatták. Beke Istvánt közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják. Konkrétan azzal gyanúsítják az említetteket, hogy a 2015. december elsejei, a román nemzeti ünnep alkalmából Kézdivásárhelyen szervezett ünnepi felvonuláson pokolgépet akartak robbantani. A tavaly májusi vádemelés óta sok minden történt, a vádlottak elleni kényszerintézkedést előzetes letartoztatásból házi őrizetre, majd hatósági felügyeletre enyhítették.

Az ügy fejleményeiről részletesen beszámol az Átlátszó Erdély portál, Szőcs Levente, a Bukaresti Rádió szerkesztője által, aki az eddigi három tárgyalás mindegyikén részt vett. A legutóbbin történteket részletes cikkben tárgyalják az említett portálon, Csíkmadarast érintő témát is felvetve.

Amit az Átlátszó Erdély ír…

A január 27-én megtartott tárgyaláson elhangzottakról Szőcs Levente úgy fogalmaz, a vád egyik tanúja, Bandi Szabolcs, a mozgalom korábbi oszlopos tagja részletesen beszél arról a találkozóról is, amelyet a Svájcban élő Sebestyén-Teleki István kezdeményezésére tartottak 2015 augusztusában Csíkmadarason, a polgármester irodájában. A beszélgetést a Zürichbe kitelepedett mérnök kezdeményezte, akit a vádirat „az erdélyi HVIM-vezetők mentoraként” és A magyar szabadságharcos kézikönyvének szerzőjeként emleget. Ezen a találkozón esett szó állítólag az Erdélyből Moldvába és Bukarestbe vezető földgázvezetékek levegőbe röpítéséről, valamint arról, hogy a HVIM „az oroszoktól” szerezhetne támogatást. Sebestyén-Teleki azt bizonygatta, hogy az oroszok adnának pénzt, ha a HVIM bizonyítani tudja, hogy erős szervezet, „amely fel is mutat valamit”.

Az Átlátszó Erdély portál szerint a január 27-i tárgyaláson Szőcs Csongor erről azt mondja: a könyvet a 2009. április 16-án bolíviai kommandósok által, máig tisztázatlan körülmények között agyonlőtt Eduardo Rózsa Flores „publicisztikáiból és gondolataiból” állították össze valamikor 2001 előtt, azóta ugyanis jelenlegi formájában kering az interneten.

A cikk szerzőjének megállapítása szerint a vallomások egybehangzanak azt illetően, hogy a találkozót Sebestyén-Teleki kezdeményezte, ő határozta meg a napirendet is, de annyira „őrültnek” találták, hogy nem akartak többé találkozni vele. Állítólag Szőcs Zoltán ki is jelentette, hogy „őrült”, ami visszajuthatott a Sebestyén fülébe, valószínűleg ezért tálalt ki később a Maszol.ro-nak, de még előtte az Ukrajnában letelepedett Csibi Barna blogjának.

Sebestyén-Teleki István: terrorista vádba akarnak keverni

Az Átlátszó Erdély portálon közölt írást követően a közösségi médiában reagált Sebestyén. Mint a Facebook profilján megjelent írásában fogalmaz, „velem kapcsolatban is hazudik Bandi Szabolcs. A csikmadarasi találkozó nem a polgármesteri hivatalban volt! A találkozó a Székely Idő szerkesztőségi ülésének számított. Horváth Alpár főszerkesztő, Borsos Géza, Benkő Emőke az utolsó előtti napon úgy döntöttek, hogy nem a 2 hete lerögzített napon, és helységben tartjuk a megbeszélést, hanem néhány órával később a szomszéd falu panziójában, zárt teremben. A HVIM-esek és én ragaszkodtunk az eredeti tervhez, és Csíkmadarason, a Hargita csúcs felé vezető úton az erdőben tartottuk a megbeszélést. Az ilyen rövid idő alatt eldöntött módosítás, és az erdő helyett zárt terem választása számomra több mint gyanús volt és ezt megmondtam a HVIM-eseknek is, és nem mentem át a szomszéd faluba a megbeszélésre. Ugyanis a fentebb említett 3 személy mondhatták volna azt, hogy késni fognak és maradnak az eredeti helyszín mellett a Madarasi Hargita alatt az erdőben! De több mint gyanús módon nem tették ezt!”

Mint azt Sebestyén hangsúlyozza, semmiféle robbantásról nem beszéltek, a megbeszélés témája egyedül a belső népszámlálás megszervezése volt, amely a székelység őshonosságának elismertetése miatt az ENSz-hez kellett volna később a népszámlálás eredményét elküldeni.

Cinkossággal vádol a Marosvásárhelyi Rádió?

A folyamatban levő ügyről a Marosvásárhelyi Rádió, Értsünk szót című, 2017.január 31-én, sugározott adásban beszélt Parászka Boróka szerkesztő Sipos Zoltánnal, az Átlátszó Erdély, valamint Szőcs Leventével, a Bukaresti Rádió szerkesztőjével. Utóbbi Csíkmadarast is érintette a Beke-féle perrel kapcsolatban megfogalmazottakban. Állítása szerint senkinek nem érte el az ingerküszöbét, hogy „ezek a hatvannégy vármegyés emberek egy önkormányzati vezető irodájában találkoztak egy svájci személlyel, aki kvázi felbujtója is lehet egy ilyen akciónak. (…) Jött ez az ember, találkozót kért a hatvannégy vármegyésektől, és az utólagos tanúvallomások szerint őket is meglepte, mennyire radikális ez az úriember. Ő vetette fel azt, hogy próbálják szabotálni a gáz és villanyellátást. (…) Ez a radikális ember idejött, és ezeket a fiatalokat, lehet úgy is tekinteni, hogy megpróbálta felbujtani.”
„Önkormányzati közvetítéssel…” – szólt közbe Parászka Boróka szerkesztő, kvázi azzal vádolva Csíkmadaras Község vezetőségét, hogy közvetítésükkel szervezték meg, és helyet adtak az önkormányzat épületében a vádirat szerinti terrorcselekményt fontolgatók találkozójának. Itt megemlítjük, hogy egy ilyen súlyos vád elhangzása után sem vette fel a kapcsolatot a műsorszerkesztő Bíró László polgármesterrel, akinek az adásban élőben elhangzó nyilatkozata talán tiszta vizet öntött volna a pohárba. A beszélgetés fonalát egyébként Szőcs Levente így folytatta: „Hogy volt-e önkormányzati közvetítés, ez lehet önkormányzati butaság is egész egyszerűen. Oda mennek magyar emberek külföldről, egy csíki településre, hát akkor szívesen fogadják, és a polgármester még az irodáját is…igaz, hogy dolga van, mert kimentette magát, hogy el kell mennie, de nyugodtan maradjanak az irodájában és akkor beszélgethetnek tovább. Így történt, így tudom én magam elé képzelni ezt a jelenetet azok alapján, ami a tárgyaláson elhangzott.”

Az érintettség jogán…

A következőkben Bíró László polgármester állásfoglalását olvashatják a Marosvásárhelyi Rádióban elhangzottakkal kapcsolatban.

„Szóra bírt, de nem a karhatalom, vagy annak túlkapása, hanem azt vélhetni, hogy egy fajtám, aki édes anyanyelvemen vette nyelvére a nevem. A közmédiában tett szóvá egy felettébb érdekes ügyben, anélkül, hogy az álláspontomat ismerte volna. Pedig nagyon szívesen a rendelkezésére állok bárkinek, ahogy tettem eddig is, a közszereplésem 15 éve alatt. Kiemelten azoknak, akiket a jó szándék, a kölcsönös tisztelet vezérelt utamba. A nevét nem jegyeztem meg, csak a hangját egy életre, hiszen valamilyen önjelölt minőségében a Marosvásárhelyi Rádió, magyar nyelvű adásában szónokolt. Az igazság az, hogy Őt sem, mint a Hatvannégy Vármegye alakulat tagságát sem ismerem, azon túl, hogy némelyikével egy alkalommal találkoztam, és a médián keresztül értesültem tetteikről. Ha már szóra bírtatok, el kell mondanom azt, ami nem titok, hogy 2015 nyarán valóban találkoztam pár személlyel, akik ellátogattak Csíkmadarasra, akiket fogadtam a polgármesteri hivatalban és, akiket elkísértem a Hargita lábánál levő hétvégi ház teraszára, ahol Sebestyén Teleki István jó barátom társaságában beszélgettünk. Panaszkodtunk egymásnak és tanakodtunk, hiszen úgy gondoltuk, hogy tenni kell valamit, nem lehet beletörődni, karban tett kézzel végig nézni azt, hogy a szimbólumainak használata miatt meghurcoltassunk. A kevesebb, mint egy órai találkozón valóban beszélgettünk arról is, hogy a tiltakozásnak milyen formáját lehetne alkalmazni. Ez a találkozó nem került a „középpontba”, mert nem volt amiért. Semmi olyan téma nem volt terítéken, amely a rombolásról, agresszivitásról, embertelenségről szólt volna. És, ha már beszélnem kell róla, akkor azt a résztvevők nagyon jól tudják, hogy amit akkor, ott elmondtam, amit a pályám során vallottam, azt nem lehet támadni, nem lehet kikezdeni! Szó szerint azt mondtam:  >>Változik a világ! A fogat fogért, szemet szemért elv már nem fenntartható! Időszámításunk után 2000 évvel, ha megdobnak kővel, dobd, vissza kenyérrel elv kellene érvényesüljön.<< Elhangzott az is, hogy a gyengeségünket nem kérhetjük számon másokon, és elmondtam azt is: >>tény az, hogy itt a Kárpát medencében több nemzet él együtt. Az is tény, a bőség zavarában, gazdasági válsággal álcázott mentális válságban tengődünk. És egyértelmű az is, hogy csakis együtt tudunk a gondjainkból felemelkedni!<<

A találkozónak aprócska részletét sem hagynám ki: előkerült egy kis elemózsia is, néhány falat, amelyet szívemből szervíroztam fel a résztvevőknek. Sebestyén Teleki István kapcsolatát a találkozón résztvevőkkel nem ismertem. Mindenképp Istvánt, a társaságát akkor is, azután is szívesen látom házamban. Volt alkalmam Istvánnal megismerkedni, Ő is fogadott a házában, a családjával együtt nagyon sokat segített, sokat köszönhetek neki. A találkozásaink során mindig a kreativitás, a leleményesség, az építkezés, a lehetőségek feltárása volt a témánk. Ami engem illet, amit a rádióban, a nevemet szájára vevő kellene tudjon, hogy a több mint évtizedes közszereplésem alatt mindig a közösségfejlesztő programok megvalósítása, az építés, a szép és a jó foglalkoztatott. Illene tudnia az úrnak, hogy a bujtogatás, főleg a felelősség alól való inalás nem életfilozófiám. Azzal szemben, egy vagyok azok közül, akik kiálltak nemzetünk szimbólumainak használatáért, aki a meghurcoltatás terhéről nem csak szövegelek.”

Szólj hozzá!