előző lap

Nem sokkal több mint egy évvel ezelőtt vette át Bíró Éva a csíkmadarasi Kiss Ferenc Általános Iskola igazgatói tisztségét. Az azóta eltelt időszakban sok minden történt a tanintézmény életében, erről faggattuk egy kicsit az igazgatót. Az intézményvezető többek között a tantestület és személyzet pozitív hozzáállását emelte ki, melynek köszönhetően még mindig sikerül áthidalni az egyre csak sűrűsödő akadályokat.

 

Van élet a csíkmadarasi iskolában

- 2017 januárjában vette át az igazgatói mandátumot. Melyek voltak a kezdeti célkitűzései?
- Igazgatói mandátumom elején elsősorban diagnosztizálni próbáltam az iskola helyzetét. Célkitűzéseket nem igazán fogalmaztam meg azért, mert nem láttam egészen pontosan, hogy melyek a belső problémák, teendők. Amikor bekerültem a vérkeringésbe, akkor tűntek fel olyan dolgok és programok, amelyek már előző kollégám idejében elkezdődtek. Én, mint kívülálló, hozzá tudtam tenni még olyan elképzeléseket, terveket, amelyek az intézmény és a gyerekközösség javát szolgálják. Ha valamit még is ki kell emelni, akkor a fő célkitűzés az oktatás minőségének a javítása volt. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt megfelelő a minőség a korábbi igazgató mandátuma alatt. Arról van szó inkább, hogy ezt folyamatosan erősíteni, fejleszteni kell. Ebben a folyamatban a tanerők biztosítása volt a legelső feladatom. Nyilván az a cél, hogy minden területen szakemberek tanítsák gyerekeinket. Ezt úgy látom sikerült megvalósítani. Van aki szakképzett helyettesítőként látja el a teendőit, hiszen magyar és román szakos tanáraink gyereknevelési szabadságon vannak, helyettük kellett szakembereket keresni. Ugyanakkor alsó tagozaton egy tanító helyett kellett tanerőt biztosítani. Vallástanárunk is lett az iskolában, aki heti 3 napban látja el a teendőket.

- Ez volt a humán erőforrás része. Fejlesztések terén miről lehet beszámolni?
- A fejlesztések területén is jelentős előrelépést tapasztalhatunk. Az önkormányzattal együttműködve több projektet tudtunk kivitelezni. Ezeket itt most nem sorolnám fel, hiszen a helyi média részletesen beszámolt ezekről. Újabb tervek vannak kilátásba, ezek közül a legnagyobb horderejű a régi iskolaépület teljes körű felújítása, valamint a napközi épületének a bővítése és rehabilitálása. Mindkettő esetben pályázati úton próbálunk finanszírozást szerezni. Ugyanakkor több kisebb pályázatot nyújtottunk be a Csóri Sándor Alaphoz, valamint a Betlehen Gábor Alapkezeő Zrt.-hez. Mindezek mellett különböző programok megvalósításához igényeltük a közbirtokosság és az önkormányzat támogatását is. A környezetvédelmi hatóság kérésére egy ökoprogramba is bekapcsolódtunk, amely meglátásom szerint a település javát szolgálja, ugyanakkor a gyerekek környezetvédelmi nevelését is biztosítja.

- Konkrétan miről szól ez a program?
- Itt arról van szó, hogy egy gyermekcsoportot kell létrehozni, amelynek keretében a diákok folyamatosan foglalkoznak a hulladékgazdálkodással, a környezetvédelemmel, a település adminisztratív területén levő állat és növényvilág feltárásával és megvédésével. Azon túl a falukép kialakításában is részt szeretnénk venni. Hiszen köztudott, hogy folyamatban van az utcák és terek rendezése. Ehhez kérték a véleményünket. És hozzá is tudunk járulni, hiszen hiába, hogy gyerekekről van szó, nagyon jó meglátásaik vannak.

- Gondolom már konkrét elképzelések is születtek, hogy ez miként valósulhatna meg.
- Elképzeléseim szerint a tízeseken belül lakó gyerekek alkotnák az adott tízesnek a csoportját. Minden gyermek a saját lakóterületének lenne a védnöke. Ki tudunk alakítani 5-6 csoportot, amely magába ölelné a teljes gyermekközösséget. Itt hangsúlyoznám, ha nem fektetünk be a gyermekekbe ilyen téren is, akkor nem tudjuk összefogni a közösséget. Hiszen a gyerekek által nagyon sok jó dolgot tudunk megvalósítani, és majd rá tudjuk a felnőtteket is vezetni arra, hogy mi kell konkrétan ahhoz, hogy saját környezetünkre vigyázni tudjunk.

-A tapasztalatok azt mutatják, a gyerekek nagyon aktívak órákon kívül is.
-Valóban, az oktatás területére visszatérve nagyon sok tanterversenyen és vetélkedőkön vettek és vesznek részt úgy az elemisek, mint az 5-8 osztályosok. És ami egyáltalán nem mellékes, sikeresen tették azt. Saját vetélkedőnknek mondhatjuk a Benedek Elek mesemondó versenyt és a Pál Lajos matematika versenyt. Mind a kettőnek van körzeti és megyei szakasza. Büszkén mondhatjuk el, hogy a matekversenyünket sikerült betenni a tanfelügyelőség által jóváhagyott versenykalendáriumba. Ez azt jelenti, hogy hivatalos verseny lett, és ennek mi nagyon örülünk. Sportvetélkedőkön veszünk részt, ugyanakkor a kistérség által szervezett versenyeken is képviseltetjük magunkat.

- Milyen a kapcsolata az iskolának a többi helyi intézménnyel?
- Nyilván nagy hangsúlyt fektetünk a civil szférával meg a közintézményekkel való kapcsolat megteremtésére és fenntartására. Persze nem hanyagoljuk a vállalkozásokkal való kapcsolattartást sem. Ennek meg is lett a gyümölcse, a tavalyi és idei tanévben komoly támogatásokat kaptunk helyi vállalkozóktól, társaságoktól. És persze be is bizonyosodott, hogy összefogással és kellő támogatással előre tudjuk vinni az iskola ügyét.

- Az iskolában zajló oktatási tevékenységének egyik mérőfoka a nyolcadikosok záróvizsgája. Erre az utóbbi időben különösen nagy hangsúly fektetődik a felcsíki térségben.
-Igen, fokozott hangsúlyt fektetünk a nyolcadikosok képzésére. A Felcsík Kistérségi Társulással karöltve szervezzük a román felkészítőket, amelyek egyik központja Csíkmadaras. Ehhez ragaszkodtam személyesen is, hiszen úgy gondolom, hogy iskolánk megfelel erre a célra. Minden feltétel adott arra, hogy meg tudjunk valósítani egy ilyen projektet. A másik pedig az, hogy teljes létszámban részt tudjanak venni a gyerekek, és ne kelljen hétvégeken elmenni itthonról. A felkészítők hatása mérhető, hiszen meglátszott a tavalyi kisérettségi eredményeken. Igaz, hogy csak vakáció alatt volt akkor a felkészítés, de a gyerekek visszajelzése alapján, és az eredmények is ezt tükrözik, szükség van az ilyen jellegű tevékenységekre. Az idei tanévre nézve javaslatot tettünk a kistérségnek, hogy ne csak a vakációban legyenek a felkészítők, hanem egy-egy nagyobb tananyag fejezet után kapjanak lehetőséget a gyerekek az összegzésre, az ismeretek elmélyítésére. Egyértelmű, ha a fejezetek révén szűrik ki a hiányosságokat, akkor több időt kap a gyerek, hogy be tudja pótolni azt az anyagrészt. Én nagyon remélem, hogy idén még látványosabb lesz az eredmény románból. De ugyanakkor a végzőseinknek, iskolán belül, matematika felkészítőket is tart a szaktanár. Ugyanakkor megkapják ezt a képzést anyanyelvből is. Meglátásom szerint a gyerekek minden lehetőséget megkapnak arra, hogy kellőképpen felkészüljenek a nyolcadikos abszolváló vizsgára. A többi kizárólag rajtuk, a saját hozzáállásukon múlik.

- A munka zajlik, ám komoly pénzügyi nehézségekkel kell szembenézni idén. Hogyan befolyásolják ezek az oktatási tevékenységet?
- Egyértelműen kevesebb a költségvetésünk. Nem rónám fel senkinek bűnül, hiszen köztudott, hogy országos szinten költségcsökkentésekről és leépítésekről beszélnek. Az önkormányzattól tavaly és idén is megkaptuk a működéshez szükséges forrásokat. Idén kicsit szűkebb keretek között terveztünk, hiszen tudjuk, hogy a községben nagyon sok beruházás van kivitelezés alatt, illetve sok projekt van előkészítésben. Ez nyilvánvaló, hogy felemészti az önkormányzat költségvetését, és erre nekünk tekintettel kellett lennünk.  Éppen ezért a legfontosabb működési költségekre összpontosítottunk. Hiszen tavaly sikerült az óvodát meg az 5-8-as épületet is teljes mértékben pontra tenni. Értem itt a meszelést, a tokozat festéseket, illetve olyan dolgoknak a kijavítását, amelyekre már nagyon szükség volt. Idénre csak olyan falfestést tervezünk, amit megkövetel a higiénia. Gondolok itt az óvodai konyhára, az iskolában a mellékhelységekre, és időközben felmerülő kisebb javításokra.

- Jelentős problémát jelent az oktatói bérek körüli bizonytalanság.
- Az oktatók bérével kapcsolatosan nehézségeink adódnak ugyanúgy, mint az ország több más tanintézményénél a fejkvóta bevezetése miatt. A mi iskolánkban olyan szinten le van csökkentve minden, hogy nem látom honnan lehetne még lefaragni a költségeket. Minimális órakerettel működünk, nem fizetünk plusz órákat, félnormás karbantartónk van három épületre, egész normás kazánfűtőnk van négy külön épületben levő kazánra. Ugyanakkor konyhai segéd nélkül működik a napköziben a konyha, egy takarító dolgozik az 5-8-as épületben és a tornateremben, háromnegyed normás takarítja az elemi osztályoknak otthont adó épületet. Félnormás adminisztrátorunk van a napköziben. Mindezeket figyelembe véve messzemenően tisztelem a kollégákban azt, hogy különösebb zúgolódás nélkül mindenki többletmunkát vállal. Mikor, ahol segítségre van szükség, ott közbelépünk. Itt értem az óvodára, főleg a napközis csoportokra, ahol az óvónő egymagában látja el a gyermekek etetését, a gyermekek altatását. Ehhez képest városi óvodákban van ahol hárman is dolgoznak egy csoportban. Nem egyszerű, nagy a rizikója annak, hogy valami baj történhessen.

- Csökkenőben a gyermeklétszám. Van-e esély a folyamat megfordítására?
- Sajnos a mutató lefelé halad. Az önkormányzattal közösen próbálunk olyan projektetek elindítani, amelyek vonzóbbá tennék  a települést a külvilág számára. Mint iskola egymagunkba annyit tudunk tenni, hogy minőségi oktatást próbálunk nyújtani a gyermekeknek, olyan feltételeket, körülményeket megteremteni, hogy a szülők szívesen hozzák ide gyerekeiket. Nem engedhetjük meg azt magunknak, hogy beinduljon az a hullám, amellyel sok megyeszékhely közeli településnek kell szembesülnie, hogy a városi iskolákba viszik a gyerekeket. Szerencsére erre a mi esetünkben nincsen példa. Habár néhány gyereket elszív a karcfalvi iskola, ahol tudjuk, hogy elindították a jégkorong akadémiát, és a hosszú távon sportolni vágyó gyermekek oda járnak iskolába. Ezt meg kell értenünk. De emellett olyan programok vannak elindítva a községben, amelyek kivitelezése során reményeink szerint elindul egy olyan folyamat, hogy városról fognak családok kitelepedni Csíkmadarasra. Illetve a családot alapítani akaró csíkmadarasi fiatalok itthon maradását is biztosítani tudjuk.  Egy olyan falurész, pontosabban lakópark kialakításáról van szó, amely egyrészt szolgálati lakásokat is biztosíthat, illetve normális lakhatási körülményeket. Tehát van remény, csak dolgozni kell érte.

Szólj hozzá!