előző lap

Az eseményhez méltón, ezúttal kétnapos programsorozattal emlékeztek a csíkmadarasiak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulójára. Csütörtökön huszárok látogatták meg a napköziseket és iskolásokat, pénteken a Kiss Ferenc szobornál tisztelegtek a helybéliek és a meghívottak a nemzet hősei előtt.

 

Rendhagyó történelemóra az ünnepség előtti napon. Testközelbe kerültek a hősök

Felelősséggel tartozunk nemzeti örökségünk iránt – fogalmazott a pénteki ünnepség során Bíró Éva iskolaigazgató. A fiataloknak szánt üzenetében kiemelte, minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy egy okosabb, emberiebb és talán szebb világot építsenek fel maguk köré. Mindaz azonban azon múlik, hogy megtudják-e őrizni a magyar lelki és szellemi örökséget. „Nekünk, magyaroknak az Úristen különösen gazdag és színes nemzeti örökséget adott. Az egész világon egyedül ez a mienk. Senki nem veheti el tőlünk, mint ahogy mi sem vehetjük át senkitől azt, ami nem illet meg minket. Hiába beszélünk angolul, franciául, spanyolul, németül, attól még nem leszünk sem angolok, sem franciák, sem spanyolok, sem németek. Az ő örökségük nem a mienk, s ha majmolni próbálnánk őket, könyökkel betörni közéjük, mindössze a magunk egyéniségét, a magunk örökségét veszíthetjük el, az övéket soha sem vehetjük át. Gyökértelen idegenek leszünk az emberi világban s lelkileg elpusztulunk benne, mint a gyökerét vesztett fa.”

A tanintézmény vezetője szerint nem csak 1848-49-ben volt forradalom, és nem csak abban az időben voltak forradalmárok. A szereplők napjainkban is ugyanazok, sőt ugyanazzal a szereposztással ismétlődik a történelem. „Emberemlékezet óta voltak igazszívű, tenniakaró, szabadságért, megmaradásért küzdő emberek, de ugyanakkor a színesség kedvéért voltak helyes irányt vesztett, egyéni bosszú által fűtött, a közérdeket az egyéni érdekeivel összekeverő, közösségnek sokat ártó, különböző alakulatokba meghúzódó emberek, akik Istennek nevében, Isten mögé megbújva szították, elárulták, hátbadöfték az előttük járókat. Ennek eredményeképpen vesztették el 1848-49-ben elődeink a forradalmat, jutott a magyar nép szolgasorsra, így váltunk üldözött földönfutókká. „Ismétlődik a történelem! A szereposztások is! Magyar, magyart bánt! falustárs, falustársat vallásossága mögött elcsúszott, ferde ficamával reguláz, modern eszközökkel öl. Ma is vannak gyenge emberek! Valamiért az Úristen így rendelte ezt a világot! Kedves gyermekek, kedves ünneplő közösség! Tamási Áront idézetét valljuk mindannyin: Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan!”

Ezt követően Péter Dávid alpolgármester, a helyi RMDSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Mint fogalmazott, mi vagyunk a 48-as forradalmárok örökösei, ennélfogva számadással tartozunk elődeinknek. „Az elmúlt időszakban községünk folyamatos próbatételen megy át. Harcolnunk kell a községi státus megtartásáért. El kellett teljen ez az idő, hogy településünk gazdasági, statisztikai felmérések alapján, előkelő helyet foglalhasson el. Ez az időszak sok erőfeszítéssel, szenvedéssel, családok közötti viták és lejárató hadműveletek évtizede volt. Csíkmadaras minden egyes tagjának fel kell nőnie és túl kell lépnie személyes törekvéseit, nagyobb hangsúlyt kell fordítania a közösségre, közéletre, hogyha Csíkmadaras meg szeretné tartani térségi pozícióját. Hatalmas a tét.”  

Az elöljáró szerint a következő két év fogja meghatározni, hogy milyen utat választ magának a település. „Olyan beruházások vannak elindítva, amelyek hosszú távon meghatározzák Csíkmadaras gazdasági és turisztikai fejlődését. Ebben az időszakban számítunk gyerek, ifjú, felnőtt, idős, tanár, tanító, vállalkozó, közbirtokosság és egyház segítségére. Közösen tegyünk arról, hogy majd évek múlva büszkék lehessünk, lehessenek jelenlegi döntéseinkre, és Csíkmadaras élhető településsé váljon”.

Bem apó lóháton jött Csíkmadarasra

Rendhagyó eseménynek is szemtanúi lehettünk az ünnepséget megelőző napon. Csütörtökön ugyanis délceg huszárok látogattak a községbe. A daliás lován érkező Bem apó és társai a Cinege napköziotthon gyerekeit és a Kiss Ferenc Általános Iskola diákjait látogatták meg, „élő” történelemórát tartva az érdeklődő gyerekseregnek. Hogyan harcoltak őseink? Miért ilyen a huszár mundér és mit jelképeznek egyes elemei? Hogyan is néz ki az a szablya? Ezek és ehhez hasonló kérdésekről beszéltek a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület tagjai.

A bemutatók után Petres Kálmán egyesületi elnök úgy fogalmazott, tíz éve járnak a környező iskolákba, óvodákba ilyen jellegű történelemórákat tartani március 15-ikét megelőző napokban. „A célunk nem csak maga az ünnepre való hangolódásnak a fokozása és ennek a történelmi eseménynek a megidézése. Azt szeretnénk a megjelenésünkkel is erősíteni a gyerekekben, hogy valóban van egy több évszázados olyan magyar katonai és történelmi múlt, ami mindig büszkén vállalható. És ezt hogyha tapinthatóvá tesszük számukra, azt érezzük, hogy nagyon erős hatás lesz számukra” – fogalmazott az egyesületi elnök. Hozzátette, erősíteni szeretnék azt az identitás tudatot, amelyre manapság egyre inkább szükség van. Azt is elmondta, jól jelzi, hogy milyen nagy szükség van az ilyen jellegű órákra, hogy nagyon sok a megkeresésük ebben az időszakban.

„Rendhagyó alkalom ez, ilyen jellegű történelemóra még soha nem volt községünkben” – jelentette ki a huszárlátogatással kapcsolatban Bíró Éva iskolaigazgató. A helyi tanintézmény vezetője szerint fontos, hogy a gyerekek, a fiatalok ilyen formában is megtapasztalják a múltat, a szabadságharccal kapcsolatos eseményeket és szereplőket. Hiszen így kézzelfoghatóbbá válnak azok, ezzel pedig még inkább szívükbe zárják a fiatalok március idusának örökségét.  

Szólj hozzá!