előző lap

A jelenlegi elképzelések szerint augusztus végén kerülhet nyomdába a Bodor Ferencről szóló – Csíkmadarashoz többszörösen kötődő történelmi kötet, melynek megjelentetése a Mentor Könyvek Kiadó és a Csíkmadarasi Polgármesteri Hivatal együttműködésének gyümölcse. Így már ősszel akár a könyves üzletek polcaira is kerülhet a kiadvány.

 

Sokan voltak kíváncsiak a márciusban községünkben megtartott, Bodor Ferenc életéről és munkásságáról szóló konferenciára

A napokban tájékoztatta a kiadó a községházát, hogy a kéziratnak immár megszületett a végleges formája, az utolsó javítások és pontosítások zajlanak. Ez azt jelenti, hogy ideális esetben augusztus végén elkezdődhetnek a nyomdai munkálatok. Hogy elsőre hány példányba jelenik meg a kiadvány, az előzetes megrendelésektől függ, erre augusztus végéig fény derülhet.

Mint ismeretes, a hamarosan megjelenő kötetbe három szerző (Pál Antal Sándor, Süli Attila, Komán János) tíz tanulmányát foglalták bele több mint 300 oldalas terjedelemben. Pál Antal Sándor például a csíkmadarasi 1848-as eseményekre tért ki, ennek során azt is vizsgálva, milyen hatással volt az eseménysorozat a helyi közösségre. Szerzőtársa, Süli Attila budapesti hadtörténész értelemszerűen hadtörténeti szempontból tanulmányozta Bodor szerepét a szabadságharcban. Komán János, maroshévízi történelem szakos tanár pedig Bodor Ferenc életútját kutatta és foglalta a megjelenő kötet szerves részét képező tanulmányokba. A három szerző idén márciusban, Csíkmadarason megtartott konferencián egyenként húszperces előadást tartott a témában, az 1848-as szabadságharcra és Bodor Ferencre vonatkozó érdekes és újszerű tényeket is ismertetve a szép számú hallgatóság előtt.

Ki is volt Bodor Ferenc?

Az immár rendelkezésre álló adatok szerint a szinte elfeledett ágyúöntő honvéd százados 1804-ben Felvidéken, Barka helységben született, a selmecbányai Bányászati, Kohászati és Erdészeti Akadémián tanult, majd a balánbányai rézbányánál bányanagyként alkalmazták. Gál Sándor ezredes felkérésére 1849 márciusában alapította meg és a forradalom bukásáig vezette a csíkmadarasi lőporgyárat. A fúrás nélküli ágyúk gyártása az ő irányítása és haditechnikai ismerete révén valósult meg. Bodor Ferenc a kiegyezés után Budapestre került, ahol a kataszteri hivatalnál dolgozott, majd munkanélküli lett. Később mint napi díjnok a hadügyminisztériumban tevékenykedett 1874. november 12-én bekövetkezett haláláig.

A Bodor-kutatással foglalkozók tavaly nyáron találták meg azt a halotti anyakönyvi bejegyzést, amely arról beszél, hogy Krausz néven született a Felvidéken, tíz gyereke közül néhány a csíkszentdomokosi plébánián ugyancsak Krausz néven volt bejegyezve.

Szólj hozzá!