előző lap

Ezúttal sem maradhatott el a Szent János-napi angyalozás szokása Csíkmadarason. A falubeli óvodások és kisiskolások nagy izgalomban, hetek óta készültek erre az alkalomra, maguk tanulva be a szerepeket, és adták elő június 24-én, szombaton. Az angyalozás Keresztelő Szent János napjának tiszteletére történik. A következőben Tankó Molnár Mária nyugalmazott tanítónő ezzel kapcsolatos összeállítását közöljük.

 

A Földre szállt Angyalok egy csapata (Fotó: Bálint Ildikó)

Szent Iván éjszakája más néven nyárközép éjszakája, június 23-ról, 24-re virradó éjszaka, ami napjainkban három napra van június 21-től a nyári napforduló napjától. Keresztelő Szent János az utolsó próféta és Jézus előfutára, Ő kereszteli meg Jézust. Székelyföldön Keresztelő Szent János napja egyféle ünnepnap is. Kezdetben a nyári napfordulóhoz, június 21-hez kapcsolódott. A naptár reformálásával csúszott át június 24-re. A fény és sötétség küzdelme, a fény győzelme Jézus megkeresztelkedésével. A világ minden részén emlékeznek és ünnepelnek.

Nagyon sok szokás kapcsolódik ehhez a naphoz. Ez a nap a tűzgyújtás jeles napja, ez a tűz tisztító, megvéd a gonosztól, a ködtől, a jégesőtől, döghaláltól, és jó termést hoz. Jó termést jósló nap ez: ,,János napja előtt ne dicsérd az árpavetést.” Tehát szokás a nyárközépi tűzgyújtás , az illatos füvek égetése, az égő tűzbe alma dobása. Ennek az almának varázserőt tulajdonítottak, ezért fogyasztották is, de a szeretett személyek sírjára is tették. A tüzelőre valót a lányok gyűjtötték, ide kerülhettek a május ágak, csokrok, mindenféle illatos gyógynövények. A tűzet is a lányok gyújtották meg, majd körültáncoltak, közben párosító dalokat énekeltek. Ezek az énekek sokszor nagyon hosszak voltak.

A csíkmadarasiak között élő szokás

A csíki székely falvak népe Keresztelő Szent János ünnepének vigíliáján tízesenként ALÉT, vagyis lombsátrakat készítettek valamelyik ház előtt. Ebben a lombsátorban egy előimádkozó vezetésével éjszaka olvasókat és litániákat imádkoztak az összegyűlt szomszédok. Ismert dolog, hogy Csíkszentdomokoson és Csíkmadarason élt, és él ma is ez a nagyon szép szokás. Június 23-án délután elkészül a lombsátor, vagy ,,kaliba” közös munkával. Az ünnep előestéjén a szomszédasszonyok, de ma már a férfiak is imádkoznak éjfélig. Másnap kora hajnalban indulnak az angyalozó csoportok. Hét kislányból és egy fiúból szerveződnek össze. A székelyruhás fiú a csengettyűs, van egy királynő, hat angyalka. A királynő koronában, fehér ruhában van, a nagy angyalok kék, a közepes angyalok rózsaszín, a kicsi angyalok fehér ruhát viselnek. A csengettyű ritmusára járják a falu, megállnak a lombsátrak mellett , előadják énekes, dramatikus játékukat. Régebben tojást kaptak, most már pénzt adnak, megkínálják sütivel, vízzel, üdítővel. A szövegben sokszor szerepel Szent János neve, aki utat nyitott Jézus előtt. A szövegben Dicső Szent János, Áldott Szent János, Krisztus szolgája, Alázatosság fényes koronája, A mi szerelmünk néven emlegetik. Ezzel a szövegemmel kiegészítettem az előbbi években feltett ismertetőimet. Kívánom, hogy az angyalozás még sokáig élő népszokás maradjon Csíkmadarason.

Tankó-Molnár Mária

Szólj hozzá!