előző lap

Az egyház egységének és katolikus mivoltának az ünnepe a mai nap – hangzott el a Szent Péter és Pál tiszteletére tartott ünnepi szentmisén. Búcsúját ülte csütörtökön Csíkmadaras.

 

Tódor Attila csíkszeredai segédlelkész homíliáját hallgathatta az ünneplő közösség

A mai nap szentjeinek tulajdonságairól, és az ahhoz kapcsolódó eseményekről beszélt homíliája során Tódor Attila csíkszeredai segédlelkész. Szent Péterről úgy fogalmazott, központi helyet foglalt el az apostoli közösségben. „Péter nélkül nem lenne egyház” – állapította meg a segédlelkész, aki Péter életével kapcsolatban három kulcsszót nevezett meg: gondoskodás, hűség és szeretet. Szent Pállal kapcsolatban megemlítette, szenvedésével tett tanúbizonyságot Jézus mellett. A prédikáció során elhangzott, meg kell küzdenünk a fogyasztói világgal, a közömbösséggel. Meg kell tanulnunk Jézusért élni, és érte szenvedni. „Szent Péter és Pál nem szenzációt akartak kelteni, hanem a hitet akarták elültetni az emberekben.(…) Hagyjuk, hogy Isten tisztítsa meg szeretetünket a hiúságtól, az önzőségtől, hiszen a szeretet nem üzlet, nem piacgazdaság” – szólt az ünnepli közösséghez Tódor Attila, aki arra kérte a jelenlevőket, legyenek apostolok saját közösségeikben.

Az egyházalapítók életéről

A hagyomány szerint Péter és Pál apostol különböző években, de ugyanazon a napon, június 29-én szenvedett vértanúhalált Rómában. Krisztus után 67-ben Pétert keresztre feszítették, kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint mestere; Pált pedig lefejezték, mert római polgárt e tisztes halálmód megillette. Az üldözések idején mindkettejük ereklyéit a Szent Sebestyén katakombába menekítették. A két apostol sírja fölé épült a vatikáni Szent Péter-bazilika és a falakon kívüli Szent Pál-bazilika – szerepel a Katolikus Lexikonban.

Az egyház már a III. század közepétől megülte tiszteletüket június 29-én. Az V. században Nagy Szent Leó már az egész földkerekségen elterjedt ünnepről beszél. A két apostol közös ünnepének egykor vigíliája és nyolcada is volt.

Péter-Pál a magyar kalendáriumban jeles nap: az aratás (más néven takarás) kezdetének egyik leggyakoribb időpontja. A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy ezen a napon hasad meg a búza töve, jelezvén, hogy aratható a búza, s kezdődhet az aratás. A népi megfigyelések szerint e napot követően vette kezdetét az igazi nyár.

Szent Pál, eredeti nevén Saul, Saulus szülei révén római polgárjoggal rendelkezett, ami különleges előnyöket biztosított számára: római állampolgárt nem volt szabad bírósági tárgyalás nélkül bebörtönözni, sem megkorbácsolni vagy keresztre feszíteni, így római polgárjoga Pál apostolt többször is megmentette. A keresztény hitre tért Pál a pogányok között teljesítette apostoli küldetését: Listrában egy bénát meggyógyított, feltámasztott egy ifjút, aki kiesett az ablakból és meghalt, és sok más csoda fűződik nevéhez. Málta szigetén vipera marta meg a kezét, de nem ártott neki, sőt: lerázta magáról a tűzbe – olvasható Jacobus de Voragine Legenda Aurea című művében.

Szent Péter a tizenkét apostol egyike, Róma első püspöke volt. Eredeti nevén Simon (héberül: figyelő, hallgató) Jézustól kapta a Péter nevet. Az apostolok közt mindnél lángolóbb volt: meg akarta tudni, hogy ki az Úr árulója, mert – ahogy Ágoston írja – ha ezt megtudta volna, fogával tépte volna szét. Az Úr ezért nem akarta árulóját megnevezni, mert ha megnevezi, Péter tüstént felugrott volna, hogy megölje. Ő ment az Úrhoz a tengeren; színeváltozásakor is őt választotta ki az Úr; a mennyország kulcsait bízta rá Isten; bárányokat kapott Krisztustól, hogy legeltesse őket; pünkösdkor háromezer embert térített meg beszédével; meggyógyította a béna Aeneast, feltámasztotta Tabitát, testének árnyékával gyógyította a betegeket; Heródes tömlöcbe záratta, ám egy angyal kiszabadította – írja róla Jacobus de Voragine. Péter apostol a pápák, a halászok és Róma védőszentje.

Szólj hozzá!