előző lap

Akár súlyos következményei is lehettek volna annak a tarlótűznek, amelynek megfékezéséhez szerdán kellett beavatkozzanak a csíkmadarasi önkéntes tűzoltók. Újfent felhívjuk a területtulajdonosok figyelmét, az engedély nélküli tarlóégetést szigorúan bünteti a törvény.

 

Komoly problémát is okozhatott volna a lángoló nádas. Az önkénteseknek kellett oltaniuk a tarlótüzet

A község déli részén található, az Olt-folyó és az 578-as európai út között elterülő nádashoz kellett kivonulnunk megfékezni egy tarlótüzet – számolt be a történtekről Bálint Lajos Lóránt. A Csíkmadarasi Önkéntes Tűzoltók Egyesületének vezetője elmondta, a felügyelet nélkül hagyott tűz a közeli gazdasági területeken tárolt szalmabálákat is veszélyeztette, további terjedése komoly problémákat okozhatott volna. Az önkéntestől azt is megtudtuk, a falu Örménykertjeként ismert területén az elmúlt napokban legkevesebb hat helyszínen észleltek felügyelet nélkül hagyott tarlótüzet. „Arra kérek minden érintettet, ne gyújtogassunk, ne akarjunk így megszabadulni a kaszálatlan területeken található gaztól. Vigyázzunk egymás tulajdonára és vagyonára” – nyomatékosított Bálint.

A Hargita Megyei Környezetvédelmi Őrség egyébként minden évben felhívja a területtulajdonosok figyelmét, hogy a szántók, kaszálók felégetése kizárólag előzetes hatósági engedéllyel tehető meg, ennek hiányában a tarlóégetés kihágásnak számít, és komoly büntetéssel jár.

A hatóság közlése szerint tilos a száraz növények és a hulladék elégetése. Ha ezeket semmilyen más módon nem lehet megsemmisíteni, akkor tűzgyújtási és környezetvédelmi engedélyt kell szereznie a gazdának a törvényes égetéshez. Ehhez előbb engedélyt kell kérni a környezetvédelmi ügynökségtől és a helyi polgármesteri hivataltól, valamint értesíteni kell a helyi önkéntes tűzoltóságot is. Ha nincs szélcsend és védett területről van szó, tilos az égetés. Az engedélyezett égetés pedig úgy történhet, ha a területen biztosítják a felügyeletet, és a jelenlévő személyek szükség esetén közbe tudnak lépni. A tisztítási munkálatot befejezve a szenet vízzel kell eloltani, a hamut pedig földdel kell befedni.

A közleményben arra is felhívják a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabály értelmében a tarlóégetés kihágásnak számít,ezért természetes személyekre 3000 lejtől 6000 lejig terjedő bírság szabható, a jogi személyek pedig 25 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírságot kaphatnak, ha nem rendelkeznek az összes előírt engedéllyel és dokumentációval. Ugyanakkor az érvényben lévő törvények szerint mindenki, aki égő erdő, kaszáló, mezőgazdasági terület közelében van, köteles megfékezni, eloltani a lángokat. Mindezek mellett az engedély nélküli tarlóégetés a területalapú támogatások elvesztését is vonhatja maga után.

Szólj hozzá!