előző lap

Három éve tartó vita és egyeztetés után sikerült konszenzusra jutniuk az érintetteknek a Madarasi Hargita csúcsa rendezésének kérdésében. Felcsíki és udvarhelyszéki közbirtokossági vezetők, a terület ügykezelői, felcsíki és udvarhelyszéki polgármesterek és a megyei önkormányzat vezetősége találkozott csütörtökön Csíkmadarason. A megbeszélés témája a Hargita-hegység övezeti fejlesztési tervének megbeszélése volt, sarkalatos pontja pedig a „kopjafa-erdő sorsa. Az utóbbi témában bemutatott elképzeléssel minden jelenlevő egyetértett.

 

Így nézne ki a Madarasi-hargita csúcsa a rendezés után. Mindenki tetszését elnyerte a látványterv

„Három évvel ezelőtt kezdtünk a Madarasi Hargita csúcsának rendezésével foglalkozni. Úgy érezzük, ez a téma kissé túlnőtte Csíkmadarast, ezért van szükség olyan elképzelésekre, amelyek mögé mindannyian fel tudunk sorakozni” – fogalmazott a találkozó bevezetéseként Imre Lajos Lóránt. A Csíkmadarasi Közbirtokosság vezetője kiemelte, meglátásuk szerint a csúcson tapasztalható helyzet hosszú távon tarthatatlan, ezért fontos annak kezelése. A közbirtokosság vezetője érzékeltette, úgy látszik, sikerült egy olyan kompromisszumos megoldást találni, ami minden érintett félnek megfelel. Hozzátette, mindezek mellett arról is kell beszélni, mi legyen a Hargita –hegység keleti oldalának a sorsa, milyen beruházásokat, fejlesztéseket lehetne kivitelezni ezen a részen.

Bíró László csíkmadarasi polgármester fajsúlyos témának nevezte a Hargita-hegység rendezési tervét, hiszen nem mindegy, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal hogyan sáfárkodunk. Az elöljáró ismertette, a csíkmadarasi önkormányzatnak voltak próbálkozásai ebben a témában, hiszen 2010-ben egy tanulmányt készíttetett a Hargita-hegység keleti oldalán alkalmazható lehetséges beruházásokról, fejlesztésekről. A tavaly elfogadott fejlesztési tervben is részletesen foglalkoztak ezzel a témával. „Úgy látom, első lépés a tulajdonjogok és adminisztratív határok tisztázása. Amíg ezek nincsenek megoldva, lehet gondolkodni, de konkrét lépéseket kevésbé lehet eszközölni” – részletezte a községvezető.

„Önmagában már az is egy siker, hogy ügykezelők, polgármesterek, közbirtokossági és kistérségi vezetők is jelen vannak ezen a találkozón, és együtt tudunk gondolkodni” – ez már Borboly Csaba részéről hangzott el a megbeszélésen. Hargita Megye Önkormányzatának elnöke elmondta, lassan a végső szakaszba kerül a Hargita-hegység övezeti rendezési tervének az elfogadása (PUZ), ezért nagyon fontos, hogy a fejlesztési elképzelések során ehhez kell igazodni. A megyeelnök örvendetesnek nevezte, hogy úgy a csíki, mint az udvarhelyi térségben számos beruházási terv készült az elmúlt időszakban, amelyek kivitelezését a különböző országos és uniós programok keretében finanszírozzák. „Az irány tehát jó, együtt kell afelé haladnunk” – jelentette ki Borboly.

Mi történik a székelyek szent hegyével?

A Csíkmadaras község adminisztratív területén található, és a csíkmadarasi közbirtokosság tulajdonában levő Madarasi Hargita csúcsának rendezésével kapcsolatos terveket Molnár Sándor, az Erdélyi Mária Út Egyesület vezetője ismertette. Mint fogalmazott, az elmúlt évek vitái során két tábor körvonalazódott: az érintettek egy része teljesen eltakarította volna a kopjafákat, a másik része pedig teljes mértékben ellenezte, hogy bárki hozzányúljon ezekhez. Az egyesületi vezető szerint arra kellett megoldást találni, hogy miként tud összhangban lenni a természet és egy szakrális tér oly módon, hogy bármelyik rendeltetés jelentősen sérülne. „Tehát szem előtt kellett tartani azt, hogy ne bántsuk a természetet, de ugyanakkor azt is figyelembe kellett venni, hogy a csúcs egy szakrális tér, egy nemzeti zarándokhely, és ezt a jelleget sem szabad sérteni” – magyarázta. Elhangzott, sikerült olyan megoldást kidolgozni, amivel, az előzetes egyeztetések értelmében minden érintett egyetértett. Az elképzelések szerint a csúcson közel 300 négyzetméteres teret alakítanának ki, amit egy kisebb kőfallal határolnának körbe. A kőfalon belül négy kereszt és 64 kopjafa kapna helyet, utóbbiak két sorban a kőfal mentén lennének elhelyezve, a tér közepén egy harangláb típusú kilátó is épülne.  A négy kereszt Csíkmadaras, Kápolnásfalu, Zetelaka és Szentegyháza községeknek állít emléket, a 64 darab még jó állapotban levő kopjafa pedig a 64 magyar vármegyét szimbolizálja. A többi megmaradt kopjafából kiválogatják azokat, amelyek még felhasználható állapotban lesznek, és elhelyezik a Mária-utak mentén. Elhangzott, az elkülönített szakrális térben, a kőfalon belül a kopjafák száma nem nőhet, csak cserélődhetnek a már meglévők. Az egyesületi vezető azt is indítványozta, hogy a jövőkben kopjafát kizárólag az érintett települések polgármesteri hivatalainak engedélyével lehessen állítani, az adminisztratív területükhöz tartozó Múria-utak mentén, rendezett formában, egyenletes távolságban. Az engedély nélkül felállított kopjafákat vagy egyéb típusú emlékműveket a jövőben eltávolítják. Mint kiderült, a csúcson jelenleg található 300 kopjafából, a jelenlegi rendezés során, mintegy 100-at fognak felhasználni.

Mindenki felsorakozik a terv mögé

Örülök, hogy a botrányként indult vitának kezd eredménye lenni – jelentette ki András Róbert, a Zetelaka-Libán Magán Erdőgondnokság vezetője a terv bemutatását követően. Hozzátette, meglátása szerint életképes az elképzelés, a következő kihívás pedig a zarándokhelyre érkező tömegek kezelése lesz. Hasonlóképpen vélekedett Benedek László, Kápolnásfalu polgármestere. A községvezető elmondta, jónak tartja a megoldást, ám vigyázni kell arra, hogy a rendezés során ne sérüljön a hely szakrális jellege. A találkozón megjelentek közül mindenki egyetértett a székelyek szent hegyének rendezéséről bemutatott elképzeléssel, annak gyakorlatba ültetésének időpontjáról egyelőre nem született döntés.

Szólj hozzá!