Csíkmadaras, az Olt-menti település

A község Erdély keleti részén, a Csíki - havasok hegyvonulata és a Hargita-hegység által körülzárt Csíki-medencében helyezkedik el. 7 km-re fekszik a Madarasi-Hargitától.

 

Az Olt folyó mentén egybeépült hat település egyike. Ezek észak - dél irányból a következők: Csíkszentdomokos, Csíkszenttamás, Csíkjenőfalva, Karcfalva,Csíkdánfalva és legalul Csíkmadaras. Szomszédja délről Csíkrákos, amelytől a nagy kiterjedésű Sósrét választja el. Csíkszeredától, a megyeközponttól 16 km-re északra, és Gyergyószentmiklóstól 38 km-re délre esik. Tengerszintfeletti magassága 695 - 705 m. Határos még keleten Csíkszentmihállyal, délkelet feléVacsárcsival, délen Göröcsfalvával. Nyugati szomszédai a Hargita - hegység nyugati aljában elterülő Zetelaka és Kápolnásfalu.

A település szerkezetét tekintve egységes és tömör. Nagyobbrészt az Olt jobb partján, a Hargita - hegység felőli oldalon terül el. A falut nyugat - kelet irányban átszeli a Hargitából eredő bővizű Madaras - patak, amely a falu között két ágra szakadva ömlik az Olt folyóba. A falunak majdnem a közepén halad át az úgynevezett “székely Körvasút”, a Brassó - Madéfalva - Déda vonal, amelynek az itteni Madéfalva - Gyergyószentmiklós közötti - szakaszát 1907 decemberében adták át a forgalomnak, bekapcsolva ezzel Csíkmadarast az országos vasúti hálózatba. Az észak - dél irányú országút a falu keleti részét szeli át. Kiterjedése: (2006-ban) 6600 hektár. A havasi legelők és az erdők a Hargita keleti oldalán terülnek el, magukba foglalva a Madarasi-Hargita 1801 méter magas csúcsát is, amely alatt nyugati irányban fekszik az Udvarhely felől könnyebben megközelíthető “Madarasi menedékház” körül kiépülőben lévő üdülőhely is.

Sokáig itt csak a menedékház nyújtott szállást a kirándulóknak. Ma már megsokasodtak a magán üdülőházak sípályával felszerelve. Éghajlata: zord, az évi középhőmérséklet 6,7 Celsius fok. A hegyekben a csapadék jóval nagyobb, mint a medencében, a tél hideg, a nyár rövid. Augusztusban, Szent István király napja táján jelentkezhetnek talaj menti fagyok is, ugyanakkor a nyári esték hűvösek. Talaja sovány, agyagos, nehezen művelhető.

A megművelhető szántó terület dombos helyeken terül el, az alacsonyabban fekvő árterületek vizesek, ezért többnyire kaszálónak használhatók. 

Csíkmadaras első hiteles okleveles említése 1567-ből való, ekkor készítettek egy 25 dénáros adólajstromot, amelyben Csíkmadarason 30 kaput és 4 adómentes hámorost írtak össze. A korabeli viszonyokhoz képest Madaras már akkor népes település volt, ugyanis az akkori csíki átlag 28 kapu volt, de más vidékeken, pl. Marosszéken 13 - 15 kaput jegyeztek fel. A falurendszer kialakulása Csíkban a XII. század végén, a XIII. század elején következett be, így Csíkmadaras a csíki települések többségével egy időben 1200 körül válhatott településsé.

A falu nevének eredetét az egyházközség Domus Históriája 1869-ben a Madaras megnevezést ekként magyarázta: “Madaras minden oldalról mezők által lévén körözve, hihetőleg a sok itt élő szárnyasoktól nyerte nevezetét.” Csíkmadaras egykor a fazekasság központja volt, és bányászfaluként tartották számon, sajátossága, hogy az önálló fejedelemség idején itt vasbánya és hámor működött. 1742-ig Csíkmadaras a karcfalvi - csíkjenőfalvi központú Nagyboldogasszony egyházközség része volt Jenőfalvával, Karcfalvával és Dánfalvával együtt.

1742-től elszakadva a Csík - Nagyboldogasszony egyházközségtől önállósodott.

A csíkmadarasi templom építését 1796-ban kezdték meg, (előtte kápolnába jártak a hívek, ami a mai templom helyén volt) 1802-re épült fel a templom, egy év múlva bezárták a rosszul sikerült építési munkálatok miatt, majd 1819-től javítani kezdték. 1829. június 29.-én, Szent Péter és Pál ünnepén szentelték fel. 1909-ben észrevették, hogy újra megrepedtek a falak és 1912-ben másodszorra zárták be a templomot, 1914 őszén nyitották ki újra a hívek előtt.

A főoltár szobrai: Szűz Mária szobra középen, kétoldalt Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrai, a mellékoltáron lévő két nagy festményen Nepomuki Szent János, és a Szent Kereszt láthatóak. A templom körül 1906-ban várszerű kőkerítés épült, ehhez 160 szekér követ használtak fel.

1742-től napjainkig folyik a magyar tannyelvű oktatás két külön iskolaépületben alsó tagozat, I. - IV. és felső tagozat, V. - VIII.-as osztályokkal. Az első iskolaépület 1878-ban épült, míg a második iskolaépület 1935-ben épült fel, mindkét iskola a Kiss Ferenc nevet viseli.

Csíkmadaras 2002-től lett önálló település, addig közigazgatásilag Csíkdánfalvához tartozott.

Mi látható Csíkmadarason?

- a Római Katolikus Templom, a sekrestye kő ajtókeretén a székely rovásírás jelek, az 1743-ból származó keresztelő medence,

- a csíkmadarasi II. világháborús Hősök Emlékműve, márványtáblákra vésett neveikkel,

- a Maniu - gárdisták Áldozatainak Emlékoszlopa,

- Kiss Ferenc Emlékműve, ami Szervatiusz Tibor alkotása,

- a Babamúzeum, ahol 1920-tól napjainkig láthatjuk a csíkmadarasi népviselet gazdag bemutatását,

- a falu határában lévő nádas tavak, bányák,

- a 100 éves vízimalom,

- a sebesen feltörő ásványvízforrások,

- a falusi élet mozzanatai: állattenyésztés, földművelés, hagyományos népi mesterségek,

- a vonós-, fúvószenekar, néptánc együttes, amatőr színjátszó csoport előadásai, a hagyományos Farsangtemetés, húsvéti hímestojás írás,

- a falu határától 3 km-re, a Madarasi-Hargita lábánál levő Szent Antal kápolna,

- az erdei pisztrángos halastavak,

- a volt diktátor, Ceauşescu vadászlese, ahonnan megtekinthetőek a nagyvadak